Az új terézvárosi polgármester a merce.hu-ban nem fogta vissza magát, ömlött ki a száján a hazugságáradat. A 4., részben adtunk már ízelítőt ebből, most folytatjuk.

Volt bőr a képén ezt mondani az újságírónak.

„Néha elkeserítő, hogy polgármesterként nem tudok segíteni olyan embereknek, akik amúgy megérdemelnék és szükségük lenne rá” – mondja Soproni. Hozzátéve, ugyanakkor az felemelő érzés, hogy ő többet tud majd segíteni, mint az előző városvezetés pusztán csak azért, mert akar is.

Tehát míg ő AKAR segíteni (így majd nyilván többet is tud), az előző városvezetésre ez nem volt jellemző. Tomi, érdeklődj már utána, hogy az elmúlt kilenc évben hány embernek adtunk lakást, szociális és egyéb támogatást, juttatást, csomagokat, utalványokat. S míg mi igazságosan, átlátható módon, szinte kizárólag pályázati úton, bizottsági döntéssel juttattunk embereket lakáshoz, addig a ti koalíciós partneretek, az MSZP 2002 és 2010 között suttyomban, haveri alapon, pofára osztogatta a kégliket a cimboráknak.

De akkor sem szakadt rá a plafon Sopronira, amikor imigyen fogalmazott.

"A választások után 4 fideszes képviselő került be a képviselő-testületbe, akik Soproni szerint már az alakuló ülésen elvesztették a méltóságukat azzal, hogy oda nem illő személyeskedéssel támadták az ellenzéki képviselőket."

A polgármester "elfelejtette" hozzátenni, hogy a terézvárosi ellenzéki képviselők azt kérték számon tételesen a hatalmon lévőktől, hogy ugyan miért golyózták ki őket több testületből, mi az oka annak, hogy ilyen vérlázítóan kevés pozíciót kaptak, s miért nem adtak nekik Soproniék bizottsági elnöki, tanácsnoki pozíciókat. (Erről egyébként a 3. részben részletesen írtunk.)

Sopronit ismerve a közeljövőben is számíthatunk arra, hogy ad elég muníciót újabb bejegyzésekre.